Az egész országban egyedülálló Magyarpolány és a látványos Passió

Az egész országban egyedülálló Magyarpolány és a látványos Passió

Igazi bakancslistás hely és kihagyhatatlan nyári program!

Magyarpolány hazánk egyik eldugott kis ékszerdoboza az ajkai járásban, szállodánktól negyedórányira. Festői helyen fekszik, a Bakony délnyugati lejtőin, erdőkkel körülvéve.

 

Ezen a varázslatos helyen rendezik meg minden évben a Magyarpolányi Passiót, ezt az egyedülálló előadást, amelyben a falu lakói is szerepelnek.

 

Idén A fény útja címmel láthatsz különleges passiójátékot, ami a húsvéti eseményeket mutatja be a feltámadástól a mennybemenetelig. A Magyarpolányi Passiót május 25-28. és június 2-3. között rendezik meg a falu központjában és a környező dombokon.

 

De nem ez az egyetlen látnivaló, ami miatt érdemes oda kirándulnod, akár autóval, akár kerékpárral tennéd meg az utat.

 

Magyarpolány izgalmas múltja

 

A település története a 12. századra nyúlik vissza, az első írásos emlék szerint ugyanis Péter fia Folkomár ispán, III. Béla király kardhordozója 1181 körül a bakonybéli Szent Mór bencés apátságnak adományozta. A falu 1336-ban Polyan néven szerepelt; a szó szláv eredetű, és mezeit, mezőségit jelent. Akkoriban még három, a török pusztítás miatt később megszűnt község volt a határában: Endrét, Ethej és Borsat.

 

Polányt a törökök megjelenéséig folyamatosan lakták, majd 1588-ban elmenekültek az itt lakók a támadások elől, és évekig lakatlan volt. Amikor pedig a törököket kiűzték Magyarország területéről, a harcok miatt Polány ismét hosszabb ideig üresen maradt. A régi népesség 1696-ban tért vissza. Mivel a földesúrtól nem kaptak engedélyt arra, hogy új területen építsék újjá a falut, az eredeti, középkori helyére települtek vissza.

Érdekesen alakult a felekezetek sorsa. Bár 1661-ben lutheránus, vagyis evangélikus templomot építhettek, 1725-től pedig református gyülekezet is működött a településen, az ellenreformációs mozgalom miatt a protestáns lakók nagy része elhagyta a falut. A XVIII. században Sziléziából és Felső-Ausztriából német családokat telepítettek be, de horvát és szlovák lakók is érkeztek. A népesség néhány generáció alatt egybeolvadt, és a falu németajkú lett.

 

Magyarpolány nevezetessége mára a XVIII. században épült temploma lett, a Kálvária-domb a stációkkal és a kápolnával, a település szerkezete és a jellegzetes, védett, századfordulós parasztházak, a nyári Polányi Passió és a közelben található Szentkút.

 

Ezen kívül híres a temetőben látható szoborcsoport, amelyet a “A háborúban elesettek emlékére” készített Diénes Attila Munkácsy-díjas szobrászművész, valamint Nepomuki Szent János és Szent Flórián szobra és a település néprajzi gyűjteménye.

 

Magyarpolány házai és utcái

 

A falu jellegzetes építészeti emlékei a tornácos bakonyi parasztházak, amelyek a XIX. század végén-XX. század elején épültek. 43 ház országos védettségű és további 40 ház helyi védelmet élvez.

 

Ám Magyarpolányban a házakon kívül a tipikus, Bakonyban jellemző többutcás településszerkezet is műemlék jellegű. Az egyik főutca nyugat-keleti irányú, a másik észak-déli. A védett Petőfi utcán a bakonyi építkezésre jellemző tornácos, mellvédes, oszlopos, 2-4 osztatú kőházakat láthatjátok.

 

A falu 1990-től a Nemzeti Örökség része, 1993-ban pedig megkapta az Európai Unió műemlékvédelmi elismerését, az Europa Nostra-díjat. Az M2 Petőfi TV pár éve “A Bakony legszebb falujaként” említette Magyarpolányt a településről készült kisfilmben.

 

 

A Magyarpolányi Passió már a Hungarikumok közé tartozik

 

 

Magyarpolány kulturális életének kiemelkedő eseménye a nyaranta megrendezett Polányi Passió, amelyet már 1993 óta láthatunk minden évben, pünkösdkor a Kálvária-dombon.

 

A szabályos, kúp alakú dombon 173 lépcsőfok vezet a neogótikus kápolnához, és a lépcső pihenőiben egy-egy stáció látható fából készült, festett szobrokkal illusztrálva. A jelenetek a Rózsafüzér öt titkát jelenítik meg. A Kálvária a források szerint 1780-ban készült.

 

A Kálvária-domb alján áll a freskókkal és faragványokkal gazdagon díszített, későbarokk-rokokó ízléssel kialakított Szent László-plébániatemplom, a közelében az úgynevezett “amerikai kereszt”, majd a Kálvária bejárata következik a Fájdalmas Szűzanya szobrával.

 

A dombtetőn álló kápolna 1908-1910-ig épült, neogótikus stílusban. Keleti oldalához Szent Sír-kápolna tartozik, melyben Krisztus szobra látható. A dombról lenyűgöző kilátás nyílik a környékre.

 

A híres Szent-kút és a legendás bükkfa

 

A legenda szerint azon a helyen, ahol a bükkfa áll, egy vadászt megszállt az ördög. Már haldoklott, amikor a Szűzanya megszabadította szenvedéseitől, és kiűzte belőle az ördögöt. A vadász hálája jeléül szentképet állított a közelben álló bükkfára. Évekkel később egy helyi asszony álmot látott a szent helyről, és addig nem nyugodott, amíg el nem vitték oda. A kutat már benőtte a gaz, ám a helyiek megtisztították, majd oltárt, padokat, kutat emeltek.

 

Hogyan találhatsz oda? A Kálvária fölött, az erdőben található a kút és a bükkfa. A sárga jelzést kell követni az erdőben. amíg eléred a zöld kereszt jelzést. Ott balra kell fordulni, leereszkedni a Körös-patak völgyébe, követni a sárga keresztet, és egy éles bal kanyar után jutsz a Szent-kúthoz. A kis kút körül szabadtéri kápolna látható, egy bükkfa szentképpel, pár feszület és egy pihenőhely néhány paddal.

 

Kellemes kirándulást!