Nem is gondolnád, mennyi ókori, római emléket találsz a Dunántúlon!

Nem is gondolnád, mennyi ókori, római emléket találsz a Dunántúlon!

Tudtad, hogy már a rómaiak is házakat építettek a Dunántúlon és a Balaton-felvidéken? Tudtad, hogy egy római császárné a balatonfüredi savanyúvíztől gyógyult meg? És azt, hogy a Balaton mélyén mindig rejtőznek római korból származó épületmaradványok?

A Dunántúl egykor a Római Birodalom részeként Pannonia provinciához tartozott, katonák és civilek telepedtek ide. Települések, helyek neve és számos romjaiban megmaradt épület vagy itt, a földből kiforduló szobortöredék, antik edény őrzi ennek emlékét.

 

Pannonia provincia mozgalmas hely volt az ókorban

 

A Római Birodalom részben azért vetett szemet erre a területre, és azért hódította meg, mert errefelé húzódott az ókor egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala, a Borostyánút. Pannonia provincia része lett a mai Dunántúl, a mai Kelet-Ausztria egy sávja, illetve a mai Horvátország északi része is. Az ide költöző katonák feladata az volt, hogy megvédjék a birodalom határait a germán, szláv stb. törzsek betörésétől.

 

A római veteránok folyamatosan települtek be, és városokat alapítottak (Gorsium, Savaria, Aquincum, Sopianae), a Balaton (Lacum Pelso) környékén pedig gazdagon virágzó villagazdaságokat és üdülőhelyeket hoztak létre. A kor fejlett infrastruktúráját is meghonosították, vízvezetéket és úthálózatot építettek, fürdőket hoztak létre.

 

Számtalan dolog emlékeztet a rómaiakra a Balaton környékén

 

A Balaton környéke egészen másképp nézett ki az ókorban, sokkal szabálytalanabb volt a tó körvonala, a vízszint pedig korszakonként változott, akár 2-3 méter is lehetett az ingadozás mértéke. Ezért mára több olyan épület, létesítmény romja is víz alá került, ami egykor a szárazföldön volt. Többek közt Örvényesnél és Balatonalmádinál rejtőznek római kori épületmaradványok a Balatonban.

 

Balatonalmádiban a kerámiacsövekből álló római kori vízvezeték kapcsolta össze a települést a környékbeli megye hegyforrásokkal. A latinul Buleának nevezett Badacsonyban számos patríciuscsalád megfordult, és a rómaiak jelenlétét több épület és szobormaradvány is tanúsítja, például a növények és vadászat istennőjeként tisztelt Diána szobrának töredéke.

 

Alsóőrsön, Felsőörsön, Kékkúton, Örvényesen, Gyulafirátóton, Aszófőn, Vonyarcvashegyen, Zánkán, Balatonszepezden a római korban villák sorakoztak. Szentkirályszabadján – Romkúton – római kori település romjait találták meg régészek. De Kékkút története is összekapcsolódik a rómaiakkal. A mai Anna- és Theodora-forrás első írásos említése több ezer évvel ezelőtt történt, egy Nymphák tiszteletére állított oltárkövön. Az ókori írások már ekkor a források gyógyhatásról szóltak. Állítólag a bizánci császárné, Theodora szívesen fogyasztotta a kékkúti vizet.

 

A római birodalom bukása után a települések egy ideig tovább működtek, mielőtt elhagyták azokat. Sőt: ezeknek az épületeknek, táboroknak, erődítményeknek egy része a honfoglalás korában is megvolt, így a magyar törzsek ezekre helyekre költözhettek, illetve felhasználhatták építőanyagnak.

 

Nézzük, milyen mai is látható emlékeket hagytak itt a rómaiak!

 

Ajka

 

A hőerőmű építésekor, 1942-ben bukkant fel egy II. század végi töredékes sírkő. Ezt az ókori szokásnak megfelelően még életében elkészíttette magának Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Iulia Prisca. A közelben Hercules szobra és egy oltárkő is előkerült. Mindhárom emléket a Városi Múzeum helytörténeti gyűjteménye őrzi.

 

Várpalota-Inota

 

A nemzeti értékek települési értéktárába is bekerültek az itt látható római kori, helyreállított halomsírok. Ha a 8-as főúton Székesfehérvár felől jöttök, Inota és Várpalota között az út bal oldalán láthattok két, egymáshoz hasonló, fűvel borított halmot. Kr. u. az I. század végén, a II. század elején építhették őket. A közelben kocsijelenetet ábrázoló sírkő is előkerült. A sírokban talált leletek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba kerültek.

 

Gorsium - Tác

 

A mai Székesfehérvár környékén már az I. században létezett a Gorsium nevű település, és csak a 4. században indult hanyatlásnak, bár a terület a honfoglalásig lakott volt. Az antik település romjait ma a Gorsium Régészeti Parkban fedezhetitek fel. Láthatjátok például a fürdő, a hivatali épületek, két bazilika és egy amfiteátrum maradványait, valamint azt, hogy hol laktak a polgárok és hol volt a katonai tábor.

 

Baláca

 

A Balaton-felvidéken, Nemesvámos közelében, Balácapusztán több mint 100 éve zajlik a római emlékek kutatása és feltárása. Itt találjátok a Dunántúl legnagyobb római kori villagazdaságának maradványait. Láthatjátok, hol voltak a lakóházak, a gazdasági épületek, és a villaközpont melletti temetkezőhelyet. A Villa Romana egyik érdekessége a fallal körülvett, lépcsős lábazatú mauzóleum, a másik az antik mozaikpadló.

 

Balatongyörök

 

A 71-es főút mentén egy kis pihenőhely vár benneteket padokkal, árnyékot nyújtó fenyőfákkal. A Szépkilátó alatti domb tövében forrás fakad: a római korban vízzel látta el az akkor itt álló villát és a hozzá épített fürdőt. Az ókori villa és a fürdő romjaira 1938-ban bukkantak, a romokat ma is láthatjátok.

 

Balatonfüred környéke

 

A Balaton-felvidék a Kr. u. 2. századra teljesen benépesült, az egyik nagyobb központ a mai Balatonfüred környékén volt. Villák, majorságok épültek, szívesen üdültek itt a tehetős római polgárok. A helyi gyógy- és hőforrásokat is ismerték. A legenda szerint Diocletianus császár felesége, Prisca, amikor lányát, a száműzött Valériát meglátogatta Tihanyban, a füredi savanyúvizet fogyasztotta, és meggyógyult tőle.

 

Tihany is jelentős szerepet töltött be annak idején, üveggyöngy-leletek, római villák alapfalai kerültek elő. Sőt: a rómaiak vághatták át először a félsziget “nyakát”, hogy szigetté változtassák Tihanyt, és erre a tihanyi apátság alapítólevelének szövege is utal.