Húsvéti hagyományok

Izgalmas régi húsvéti szokások Magyarországon

Villőzés, ételszentelés, körmenet, locsolkodás – a húsvét bővelkedik érdekes magyar hagyományokban. Húsvéthoz, ami mindig is több napos ünnep volt, számos izgalmas szokás, szertartás és hiedelem kapcsolódik, és az ünnepkörnek évről évre megvolt a menetrendje. 

Legfontosabb ünnepeink egyike a húsvét, ami azért is lenyűgöző, mert egyszerre családi, közösségi és egyházi jellegű: olyan élményt jelent, amit szeretünk másokkal megosztani. Eredetileg Jézus feltámadását ünnepeltük vele: a megváltást bűneinkért és az örök élet diadalát a halál felett. Ma már a húsvét egyben tavaszköszöntő is.

 

Mivel a nagypéntekkel együtt négy napos ünnep, remek lehetőség egy igazi hosszú hétvégére. Vidéki szállodánk, a Kristály Hotel Ajka nagyszerű szálláshely erre az alkalomra, hiszen közel a Balaton és a számtalan látnivalót és gyönyörű kirándulóhelyet nyújtó Bakony

 

 

Virágvasárnap hagyományai: barkaszentelés, kiszebábu készítése és villőzés

 

Virágvasárnappal kezdődik a nagyhét: a húsvétot megelőző vasárnap egyrészt Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztet, másrészt a tavaszra. Régen ezen a napon télűző szertartást vagy játékot végeztek.

 

A virágvasárnap egyházi neve a Dominica palmarum, vagyis “pálma vasárnap”. Magyarországon fűzfaág, fűzfabarka helyettesíti a pálmát. Ezen a napon tartják a barkaszentelést is, például az ajkai Jézus Szíve Plébániatemplomban.

 

Virágvasárnaphoz jellegzetes népszokások is kötődnek, mint például a kiszebábu készítése és a villőzés. A kiszebábu egy szalmafigura, a betegség vagy a böjt szimbólum; a hajadon lányok női ruhába öltöztették, végighordozták a falun, majd levetkőztették, és vízbe vagy tűzre dobták. A hiedelem szerint, aki a kiszebábut öltözteti vagy először emeli fel, az nemsokára férjhez megy.

 

A kiszehajtás után következett a villőzés: a hajadon lányok feldíszített fűzfaágakkal járták végig a falut, ez volt a villőág. A szertartás jelentése a tél kiűzése és a tavasz behozatala.

 

 

Nagycsütörtökön csupa zöld ételt fogyasztunk

 

Zöldcsütörtöknek is hívják azt a napot, amelyen a hagyomány szerint Jézus Krisztust az Olajfák-hegyén elfogták. A hiedelem úgy tartja, ha ezen a napon zöld ételeket fogyasztunk, jobb lesz a termés.

 

E napon a hagyomány szerint “a harangok Rómába mennek”, vagyis hallgatnak, nem kongatták meg őket a templomokban, helyette kereplők szóltak faluszerte. A kereplés célja a gonosz, a rossz lelkek elűzése.

 

 

Nagypéntek

 

Sok helyen régen nagypénteken nem gyújtottak tüzet és nem sütöttek kenyeret. A népi hiedelmek közé tartozik, hogy aznap nem szabad állattartással kapcsolatos munkát végezni, nehogy az bajt, betegséget hozzon az állatokra.

 

Fontos jelkép a tisztaság, megtisztulás szimbóluma, és a húsvéti ünnepkörhöz is kapcsolódik a víz. Ezért egyes helyeken ezen a napon tartottak “jószágfürösztést”. Volt, ahol úgy hitték: aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdetik, az nem lesz beteg/ szép lesz.

 

Elterjedt hiedelem, hogy ha nagypénteken esik, szép lesz a tavasz, de ha jó az idő, a termés rossz lesz.

 

Nagyszombat

 

Mivel a húsvéti ünnep egyik eleme a megtisztulás, az ilyenkor szokásos nagytakarítás és meszelés is hozzá kapcsolódik.

 

Ekkor tartják a tűzszentelést és a keresztvíz-szentelést, és a nagyszombati istentiszteleten “jönnek vissza a harangok Rómából”. Egykor a nagyhét három utolsó napján a Megváltó halálának emlékére eloltották a gyertyákat, és csak a feltámadás ünnepére gyújtották meg ismét. Az új tűz meggyújtása Jézus sziklasírból való távozásának, a feltámadásnak, az új életnek a szimbóluma. Nagyszombaton a feltámadást esti körmenet ünnepli.

 

Húsvétvasárnap

 

Egészen a 7. századig nyúlik vissza a böjt utáni első, nem böjtös ételek megáldásának hagyománya. A hívek a reggeli misére magukkal viszik a kosarat a bárányhússal, sonkával, tojással, borral, kaláccsal, tormával, kenyérrel, és a megszentelt ételt fogyasztották el otthon a terített asztalnál.

 

A néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett megenniük a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és hazataláljanak.

 

 

Húsvéthétfő

 

Az egyik legismertebb máig élő szokás a locsolkodás. Eredetileg csak a hajadonokat locsolták meg vízzel a legények, ezután főtt tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak ajándékba.

 

A tojás a termékenység szimbóluma, piros színe Krisztus vérét jelképezi. Magyarországon sok helyen népművészeti motívumokkal díszítették a tojásokat, de találunk patkolt darabokat is.

 

Viszonylag újnak számít a húsvéti nyúl figurája, ami német hatásra terjedt el a XIX. században. Állítólag egy tévedés miatt jelent meg az ajándékot hozó nyúl alakja. Egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásokkal együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A nyúl neve pedig Hase. Talán a két szó összekeverése miatt hozza gyöngytyúk helyett nyuszi a tojásokat…